2012. február 27., hétfő

Jókai Mór: Névtelen vár

Rég olvastam Jókait utoljára, pedig minden könyvét szerettem. Ezt az 1877-ben született történelmi regényét, már régóta terveztem, mert annyit tudtam róla, h Napóleon egyetlen magyarországi csatájáról (is) szól, márpedig az az én szülővárosom környékén volt. Hogy végre biztosan sorra kerüljön, felvettem az idei Várólistámra is.


A regény havas, téli tájon kezdődik, pont ilyen volt itt is, mikor elkezdtem olvasni. Franciaországban vagyunk, a szereplők is franciák, meglett férfiak életüket nem kímélve szeretnének megóvni, megszöktetni egy kislányt, ami sikerül is, ám azonnal utánuk küldenek egy szép bárónőt.
Majd egy elég nagy váltással, Magyarországon, a Fertő-tó partján találjuk őket az un. Névtelen vár lakóiként, évekkel később. Immár nevük is van a szereplőknek, de vajon ez a Lajos, Marie és Katalin megegyezik a történet eleji francia személyekkel?
Az ifjú Lajos mindenesetre éjjel-nappal vigyáz a rábízott lányra, aki rajta kívül nem beszélhet senkivel, a férfi arra tette fel életét, h megvédelmezze a lányt, akiről eleinte nem nagyon derül ki, kicsoda, csak az, h mindenkinek fontos. Bezárva élnek, így elkerülhetetlen, h a felcseperedő lányban ne támadjanak gyengéd érzelmek az őt oltalmazó fiatalember iránt, akinek ő a mindene, mégis felkelti figyelmét a szomszédba költöző, ellenállhatatlan Katalin bárónő. Évek telnek el csendesen, kissé unalmasan (időnként az olvasónak is, nem csak a szereplőknek) és az író közben el tudja hitetni, h a Névtelen vár lakóira figyel titkon mindenki: nem csak a helyi pandúr és a vízi vadóc, Hany Istók, hanem álruhás franciák révén maga Napóleon is. A rejtegetett lány, nem akárki ugyanis: Marie, XVI. Lajos és Mária Antoinette egyetlen életben maradt gyermeke és a royalisták azt remélik, egyszer még felülhet újra a trónra, ami jog szerint megilleti. Jókai parádésan fűzi a szálakat, van itt minden: izgalom, árulás, romantika, intrika, ármány, na és persze szerelem. Maga a történet, a fikció nagyon tetszett, viszont az utolsó része, a csata leírása egyáltalán nem kötött le, sőt untatott, nem is kicsit, bár pont ezért akartam elolvasni, mert a győri csatáról van szó, bár, h mennyire fikció vagy mennyire van alapja, annak amit leírt, nem tudom, szóval sokkal okosabb nem lettem a témában.
A történelmet nem változtatja meg Jókai, így Franciaországból nem lesz a regényben sem újra királyság, Marie-val a trónon, de ha ebből a szempontból nem is lesz happy end, a szerelmi szál, azért csak beteljesedik.
Ami kicsit zavart, h csak nagyon bújtatva ír a történelmi eseményekről, bevallom nekem időnként nem volt teljesen egyértelmű, h mit miért, ki kicsoda. Ami viszont tagadhatatlan, h egyszerűen gyönyörűen ír, élmény volt olvasni, ez nagyon szembetűnő volt, különösen az elején. Szóval arra jutottam, h Jókai örök, ma is aktuális és közel 60 éves írói munkásságának, több, mint 140 kötetesre rúgó termése igazi kincs, melyek között nem csak a mindenki által ismert, nagy klasszikusok találhatók meg, hanem jó néhány kevésbé ismert vagy már feledésbe merült, de olvasásra érdemes regény.
Nagyon jó dolognak tartom, h a regényeit ingyenesen és legálisan lehet letölteni a mek-ről, a Névtelen várat én is elektronikus könyv formában olvastam és még jó néhány Jókait letöltöttem, szóval feltétlenül folytatása következik!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése