2010. november 28., vasárnap

Anette Göttlicher: Wer ist eigentlich Paul?

Anette Göttlicher a német Cosmopolitan online kiadásának főszerkesztője volt jó darabig, ott kezdte írni Marie naplóját, amiből aztán könyv lett, majd annak folytatása is, jelenleg 4 részes a „Paul sorozat”. Tényleg nevezhetjük annak, mert alapvetően a szőke harmincas fickó a központi figurája nem csak a könyvnek, hanem a 28 éves Marie életének is, amit meg is oszt szorgosan a naplójával. A lány teljesen belezúgott Paulba, ami fordítva nem teljesen igaz, meg a hát a pasik egyébként is olyan furák tudnak lenni;), ez a pasi meg különösen.


Engem nagyon eltalált a stílusa: eredeti, mai, humoros, önirónikus - pont az, amit szeretek. Időnként persze sok a gyötrődés, pláne egy ilyen hmmmm, érdekes pasiért;), de valahogy mégsem válik unalmassá, mert mindig van 1-1 finom poén, valami olyan fordulat, ami anélkül vitt tovább, h erőlködnöm kellett volna, nagyon szeretem az ilyen könyveket, ill. az ilyen stílusban íródott könyveket.
Igazából szöget ütött a fejembe, h miért tetszettek annyira ezek a könyvek, elvégre igazából abszolút semmi különös, de vhogy meg mégis… Arra jutottam, h egyszerűen a főszereplőnő annyira…szabad. Minden szempontból és ezt jól használja, kihasználja. Rengeteget jön-megy, dolgozik, tanul, utazik, persze nem csupa móka és kacagás az élete, de vhogy mégis irigylésre méltó, ahogy éli az életét, ahogy veszi az akadályokat, ahogy látja a történéseket, amilyen öniróniával és humorral éli a mindennapjait. A könyv valóban rövid napló bejegyzésekből áll, de mégis többek ezek ennél, szinte mindegyikben van egy aktuálisan vagy éppen a múltban megesett történet esetleg álom, valami igazán jó kis sztori, vagy valami olyan gondolat, amin aztán az olvasó is eltöpreng. Azt hiszem sokat mond, ha egy napló érdekes, szórakoztató, nem lehet rossz élet az;).
A címadó kérdésre, miszerint ki is az a Paul? nem nagyon kapunk választ, nem sok derül ki Marie rajongásának tárgyáról. Na de folyt. köv., elvégre még van 3 könyv;).

2010. november 25., csütörtök

Az internetes könyvrendelésről

Vannak akik a régi, dohos antikváriumokra esküsznek, mások a többszintes könyvpalotákra, megint mások a parányi kis belvárosi üzletekre és akadnak, akik a könyvrendelésre. Kb. 2-3 éve rendelek rendszeresen könyvet interneten és szépen lassan már kizárólagosan ehhez a csoporthoz tartozok. És hogy miért? Mert pillanatok alatt rákeresek arra, ami érdekel, néhány kattintással megrendelem és jóval kedvezőbb áron kapom meg. Persze időnként jó beszabadulni egy igazi könyvesboltba, körülnézni, beleszippantani, abba a semmi máshoz nem hasonlítható új könyv illatba, sorban leemelni a polcokról az újdonságokat, elolvasni a fülszöveget, belelapozni, majd az árát meglátva gyorsan visszatenni. Az antikváriumoknak még kevésbé tudok ellenállni, legalábbis, ha újonnan fedezek fel egyet, mert amik itt vannak, azokat már túlságosan is ismerem, talán pont ezért nem voltam hónapok óta:S, elképesztő, milyen árakon kínálják errefelé a régi könyveket:O.
Nem reklámozni szeretném a következő online könyvkereskedéseket, egyszerűen csak leírni a véleményemet és a tapasztalataimat, ami talán így karácsony előtt egy hónappal hasznos lehet.
Nálam a favorit egyértelműen a bookline. Már nem is emlékszem hogy kezdődött, de erős a vonzalom az első találkozás óta, az biztos;).
Ami miatt szeretem:
- hatalmas választék, tele újdonságokkal, akciókkal
- minden új, magyar nyelvű könyvre 15% kedvezmény van alapból+még az egyéb akciók
- ami számomra az egyik legnagyobb előny, h hatalmas az idegennyelvű könyvkészlete is, bármit meg tudok rendelni, ami külön poén, h még azt is valamivel olcsóbban, mint No-ban (az idegennyelvű könyvekre 5% kedvezmény van mindig, de pl. novemberben 10% is volt)
- nem csak új, hanem antikvár könyvekkel is foglalkozik, amit elképesztően jónak találok
- megbízhatóak, gyorsak
- e-mailben értesítenek a kiszállításról, a kézbesítést megelőző napon
- futáros kézbesítéssel, készpénzes fizetéssel rendelek mindig, a GLS futárok nagyon rugalmasak, felhívnak, h nincs itthon senki, megbeszéljük mikor jöjjenek
- ha függőben van egy megrendelés és még nem értesítettek, h másnap szállítják, lehet hozzárendelni, megjegyzés rovatba be kell írni, h az előző megrendeléssel kéred a szállítást és megy minden, mint a karikacsapás, ez nagyon praktikus, ha hirtelen kell 1 könyv, nem kell kifizetni a szállíási ktg-t.
- időnként komolyan félek a könyvszerdáktól, meg az egyéb akcióktól, h már megint milyen kihagyhatatlan ajánlatokat találok – bár lehet, h ezt akkor a hátrányokhoz kellene sorolnom, okoskodik a racionális énem, de persze a könyvmoly lehurrogta, így marad itt;)
- a line rendszer, amiért az elején nem voltam oda, de a +7% kedvezmény (a legfelső kategóriában) és a kuponok, meg egyebek nagyon jók
- informálódni lehet a várható megjelenésekről is a honlapon, ezeket a könyveket elő is lehet jegyezni, értesítést küldenek, ha már rendelhető a könyv
- eddig 2x volt olyan, h nem minden stimmelt: évekkel ezelőtt egy német nyelvkönyv érkezett cd nélkül, magán a könyvön rajta volt, h a cd külön kapható hozzá, mint általában mostanság, de az oldalon úgy volt feltűntetve, h cd-vel, megreklamáltam és csak úgy bemondásra pár napon belül küldték is a hanganyagot. A másik eseten eléggé kiakadtam, bizonyos okok miatt csak hosszas huza-vona után rendeltem meg Andre Agassi önéletrajzi könyvét németül, végre megérkezett, angolul:S, na akkor nagyon pipa voltam, oké a könyv tök uúgy néz ki mindkét nyelven, de akkor is…a telefonos ügyfélszolgálaton rendesek voltak, csak újra indult a kb. 6-8 napos várakozási idő, majd le is telt, rájuk telefonáltam, mire már kevésbé szimpin közölte a hölgy, akivel beszéltem, h jaaa, itt van a könyv a kollégám asztalán, szuper:S. A futár aztán hozta, az angol nyelvűt, meg vitte

Ami nem annyira jó
- Újabban vannak átvevő helyeik szerte az országban, jelenleg Bp-en kívül 9 helyen, de persze nálunk még nincs:S
- a szállítási ktg. nem olcsó, 5000 alatt 799 Ft, 5000-1000-ig 599, afölött ingyenes, az utóbbi időben mindig összevárom, h 10 ezer fölött legyen (nem kell sokáig várnom), vagy barátokkal együtt rendelünk, h szállítási ktg-t ne kelljen fizetni.



Az Alexandránál jóval ritkábban rendelek, szinte kizárólag akkor, ha valami nincs meg a B-on, ami nem fordul elő túl gyakran, vagy ha vmi kihagyhatatlan ajánlatuk van (bár ezekről nem mindig értesülök, mert „óvintézkedésként” gyakran olvasás nélkül törlöm a hétfői hírlevelüket). Nagyjából uazok az előnyök, amiket már felsoroltam, 15% kedvezmény mindenre, nagy kedvezmények, akciók, nincsenek viszont idegen nyelvű és antikvár könyvek, ami miatt számomra máris sokkal kevésbé vonzó. Itt egységesen 550 Ft a kiszállítás, csak 10 000 Ft fölött ingyenes, ami viszont tök jó, h egy ideje lehet a boltjaikba rendelni a könyveket, ezt eddig 1x próbáltam ki és nagyon meg voltam elégedve, pár nap alatt megjött, sms-t kaptam róla, kellőképpen meg is lepődtem, de nagyon jó volt, mert épp a bolt közelében voltam, így rögtön el is hoztam a könyvet.
A libritől rendeltem még, ott is jó akciók szoktak lenni, viszont itt csak 5% kedvezmény jár alapból, a +10 %-t csak a törzsvásárlók kapják meg, itt viszont már 8000 Ft fölött ingyenes a kiszállítás.
Ezeken az online kereskedéseken kívül persze még számtalan van, lassan már követni se lehet, ezekkel kapcsolatban nincs tapasztalatom, de talán érdemes átböngészni ezeket is, ízelítőül néhány:
books, polc, 7books, booker, animakönyvesbolt, bookstation

2010. november 23., kedd

Nicholas Sparks: Du bist nie allein

Magyarul Az őrangyal címmel jelent meg. Egyáltalán nem hallottam még erről a könyvről, ill. nem olvastam még Sparkstól, egy kedves ismerősöm lepett meg a könyvvel, meg a felkiáltással, h neki az egyik kedvence.


A főszereplő, Julie férje halála után 4 évvel kész arra, h újra kezdje életét, de ki az, aki mellett újra boldog lehet? A srác a szomszédból, aki a legjobb barátja is egyben, vagy a sármos és megnyerő, tökéletes idegen?
Az elején rettenetesen szenvedtem, az a fura érzésem volt, h a párbeszédek feleslegesek, nem derült ki belőlük több, mintha egy sima leírás lett volna. Időnként nagyon-nagyon hosszú oldalakon keresztül éreztem azt, h egy tapodtat sem mozdul előre a cselekmény, h oldalak mennek el úgy, h semmmmmmi nem történik:S. Nagyon megszenvedtem kb. az első 200 oldallal, olyan csöpögős is ráadásul az első fele, h az már irritált, aztán szépen lassan addig altatott, míg mire legközelebb „felocsúdtam” már egy thrillerben találtam magam. Nem igazán tudom eldönteni, h megszoktam, vagy tényleg izgis lett - azért messze nem a letehetetlen kategória - de a végére azért olvasható volt.
Összefonódik benne egy (csöpögős;)) szerelmi történet, egy életre szóló kutya-gazda barátság és egy thrillerszerűség. Időnként egész jól keveri a kártyákat az író, persze azért vannak benne jócskán kiszámítható dolgok, meg még a 2. felében is sok az egy helyben ácsorgás, ez itt is idegesítő, mert ez a sok totojászás egyszerűen nem engedi, h peregjenek az események.
Szóval nekem nagyon lassan indult be az igazi történet, erre nagyon soknak és feleslegesnek tűnt a több, mint 400 oldal. Valamennyire meglepett a könyv, mert az utóbbi időben többször hallottam az íróról, a regényeiből készült romantikusabbnál romantikusabb filmek kapcsán, azért ez – bár egy nagy adag ebbe is jutott – más jellegű.
A német cím (Soha nem vagy egyedül) nagyon találó, a magyar (Az őrangyal) is jó, de a miértjére egészen az utolsó oldalakig kell várni.
A legjobban a (német) borító tetszett:)), bár a könyv tartalmával elég nehéz összefüggésbe hozni.

2010. november 20., szombat

Elizabeth Massie: Tudorok 2.

Ahogy már írtam a történet – illetve a sorozat;) – második részét egy másik írónő írta meg. Nekem Anne Gracie stílusa, aki az első részt írta vhogy jobban tetszett, bár nem lehet azt mondani, h olyan nagy különbség lenne a kettő között. Persze az is lehet, h egyszerűen csak kezdett unalmas lenni több száz oldal után, Henrik Boleyn Annáért való harca a keresztény világgal, a pápával, a feleségével, a körülötte lévő emberekkel, egyszóval mindenkivel, melynek kvázi melléktermékeként megszületik az Anglikán egyház. Mire végre megköttetik a frigy, már érezni lehet, h nincsenek teljesen rendben a dolgok és valóban, már elindult a főszereplők kapcsolata a lejtőn, aminek újabb lökést ad lányuk születése a várva-várt fiú örökös helyett. Majd némileg irónikus módon jön egy újabb nő és Henrik elölről kezdi az egészet, vágyakozó szerelem, harc a házassága érvénytelenítéséért…



Bár alapvetően talán tényszerűen több minden történik a 2. részben, vhogy ez nekem sokkal nyögvenyelősebbnek tűnt, mint az első, eléggé küzdöttem vele, vhogy már nagyon kiszámíthatóak voltak a reakciók, a tettek, ami persze nem feltétlenül az író hibája, mindenesetre 2. résztől még kevésbé voltam elragadtatva.
A két kötet tulajdonképpen Boleyn Anna felbukkanását, tündöklését és bukását dolgozza fel, egy eseménydús történelmi korszakról, izgalmas politikai játszmákról, csatákról, egymásnak feszülő érdekekről, a király kegyeiért bármire kapható udvarhölgyekről olvashatunk. Na meg persze a híres/hírhedt VIII. Henrik „leleményes” módszereiről, megunt asszony témában;).

2010. november 17., szerda

Anne Gracie: Tudorok

A librinél bukkantam rá a könyvre, hatalmas kedvezménnyel, gyorsan utána is olvastam egy kicsit és mivel jó véleményeket találtam, megrendeltem, mindkét kötetet. Utána vettem észre, h nem is uaz írta a 2 könyvet, amit már alapból nem szeretek, aztán amikor megérkezett és elolvastam a fülszöveget, újabb meglepetés ért: a könyvek a nagy sikerű sorozat alapján készültek, na ilyet sem sűrűn hallottam még… Utána olvastam is valahol, h a széria után nagyon kiábrándító olvasni, mert minden szóról szóra uúgy történik. Hallottam már a Tudorok c. sorozatról, amikor néhány éve ment valamelyik adón, fel is kaptam a fejem rá – na jó leginkább a Henriket játszó Jonathan Rhys Meyerre;) – de nem néztem meg.


Így izgalmas, olvasmányos és nagyon pergő volt a könyv. Ez utóbbi szerintem csalhatatlan jele annak, h nagyon is mai, ha néhány száz évvel ezelőtt íródott volna, sokkal inkább „el lenne húzva”, így, is kb. 700 oldalas a 2 könyv együtt, akkor szerintem több, mint 1000 lenne. A téma ellenére a stílus elég pongyola, ami mondjuk tán érthető is, egyszerűen papírra vetettek egy sikeres sorozatot, ehhez nem Nobel díjas írókat kértek fel;).
Bár az elején felhívják a figyelmet, h bármiféle egyezés történelmi eseményekkel, személyekkel pusztán a véletlen műve, ennek ellenére emlékeim ill. utánaolvasásaim szerint sok minden egyezik a valósággal, szóval kis történelem felelevenítőnek sem rossz.
A főszereplő VIII. Henrik, akinek döntéseit, a könyv tanulsága szerint, akár az egész országa sorsát meghatározó kérdésekben is, ritkábban irányította az agya, sokkal inkább a lejjebb eső régiók;). Már házas emberként szeret bele Boleyn Annába és minden követ megmozgat azért, h érvénytelenítse házasságát és elvegye a lányt, ebben persze „segítségére” van az az érdekcsoport is, aki Annával együtt szándékozik betenni lábát a királyi palotába.
Cselszövés, ármány, intrikák, szerelem, szenvedély vegyítve némi történelemmel.

2010. november 13., szombat

Sylvia Plath: Az üvegbura

Amikor először hallottam a könyvről, azt a tanácsot kaptam hozzá, h ne ősszel olvassam, vagy amikor egyébként is borongós hangulatban vagyok, mert ha valami után könnyű depresszióba esni, akkor az ez a könyv. Ahogy az már lenni szokott ennek megfelelően persze, h simán nekiálltam anno és most is ősszel;), nem igazán vagyok depresszív alkat. Az első olvasás után felkerült a kedvenceim közé és abszolút felkeltette az érdeklődésem az írónő iránt, akinek aztán igencsak vaskos Naplók c. írásait is elolvastam.


Ez is az a fajta könyv, amiről nagyon nehéz írni, legalábbis nekem, valami egészen mást ad, mint amire az ember, a téma ismeretében gondolna.
A regény a főszereplő 19 éves Esther eseménydús new yorki gyakornokságával kezdődik és súlyos depresszióba, öngyilkosságba, majd az azt követő pszichiátriai kezelésébe torkollik, végül az újjászületés motívumával zárul.
A könyv címe nagyon találó, arra utal, h a főhősnő úgy érzi, bárhol is van, üvegbura borul rá, amitől nem tud szabadon lélegezni, cselekedni.
Annak ellenére, hogy a könyv voltaképpen a depresszióról szól, és jórészben egy pszichiátriai klinikán játszódik, ahol pl. elektrosokk terápiának is alávetik a lányt, mégsem nyomasztó, sötét, nem akarja sajnáltatni magát, tárgyszerűen és őszintén ír, nagyon eredeti egyéniség bontakozik ki az oldalakon. A nyomasztó téma ellenére a könyv mégis szórakoztató, időnként megmosolyogtató, összességében egy nagyon kellemesen megírt könyv, élvezetes olvasmány.
Önéletrajzi ihletésű, az írónő 2. idegösszeomlásának „története” elevenedik meg a történetben. Sylvia Plath 10 évvel a regényben feldolgozott események és 4 héttel a könyv álnéven való publikálása után, három és egy éves gyermekét (akiknek édesapja, az angol költő Ted Hughes nem sokkal előtte hagyta el) maga után hagyva követett el öngyilkosságot.
A lánya, Frieda szintén költő és a magyar festő Lukács László felesége, fia Nicholas biológus lett, de 2009-ben felakasztotta magát, ő is depresszióval küszködött.

2010. november 8., hétfő

Prosper Mérimée: Carmen és Colomba

Régóta várt elolvasásra a könyv, most végre sorra került a két kisregény.
Az első 110 oldal Don José és Carmen, a zabolátlan és csapodár cigány lány fatális szerelmi története, a férfi először a karrierjét, majd a becsületét, végül az életét teszi kockára a csábító Carmenért, akinek a kedvéért rablóból gyilkos is lesz. Az iránta érzett szenvedéllyel együtt nő a vágy is, h egyedül „birtokolja” a kikapós menyecskét, de a lány, nem adja fel senkiért a szabadságát. Mindkettejük életét lobogóan heves szenvedélyek uralják, s ez a tűz felemészti boldogságukat és életüket is. A maga idejében az elbeszélés botrányosnak számított, ma már más idők járnak.
Kevesen vannak, akik ne hallottak volna Carmenről, leginkább Bizet operája kapcsán, ami a francia romantikus, Mérimée legismertebb műve alapján készült.


A másik, Colomba c. kisregényben, bár a téma – vendetta, vagyis vérbosszú, korzikai módra – komoly, mégis az elbeszélés módja és a figurák miatt a novella inkább komikus, bizonyos szempontból talán az elavult, gyilkos népszokások mulatságos szatírája is.
Colomba, a gyönyörű, bivalyerős, szenvedélyes korzikai lány, aki makacs csökönyösséggel akarja megbosszulni apja halálát korzikai módra. Erős, konok, rafinált, tele tűzzel, szenvedéllyel, ami irányítja. Figurája olyan impulzív, olyan magával ragadó, h nem lehet nem szeretni, bármilyen nagyszájú, csökönyös vagy okoskodó, a családja iránti szeretet vezérli, azonnal ’anyatigris’ lesz, h vki ártani akar az övéinek.
Fivére Orso, sokkal megfontoltabb, inkább az esze vezérli, mint az érzelmei, ő csak akkor hallgat ezekre, ha Miss Lydiáról, a véletlenül útjába akadó angol kisasszonyról van szó.
Kimondottan izgalmas történet, ahogy a minden lében száz kanál Colomba keveri a kártyákat, legyen szó vérbosszúról vagy szerelemről. Az egészet belengi valami tragikusan vészjósló hangulat.
Sokkal jobban tetszett Colomba története, mint a jóval ismertebb Carmen.

2010. november 4., csütörtök

Jonathan Coe: Trógerek klubja

Jonathan Coenak csak ezt a könyvét adták ki magyarul, hazájában viszont igazi fenomén, Európa-szerte is egyértelműen ő a témafelelőse a hetvenes-nyolcvanas évek lepukkant, munkanélküliséggel és szakszervezetekkel bajlódó Angliájának, Nick Hornby szerint egyenesen nemzedékének legfajsúlyosabb brit írója.
Nagyon érdekesnek tartom, h Coe a regényt, még akkor kezdte írni, mikor maga is diák volt, 16-17 éves korába, akkoriban kézenfekvő volt, h az iskolát válassza témaként. 20 évvel később, amikor nekiállt a Trógerek klubjának nem is új könyvet kezdett írni, hanem azt a régit folytatta.


Egy csapat fiatal és a szüleik élete az IRA árnyékában, tele sok apró, érdekes történettel, sorsokkal, sok-sok zenével, sztrájkkal, családi drámákkal, ébredező szexualitással, szerelemmel, hittel, rasszizmussal. 4 iskolás fiú mindennapjai, akik a kamaszkor problémái mellett, még az iskolaújság szerkesztésével is küzdenek, van köztük bohóc, álmodozó, radikális gondolkodású, gitárhős, de a látszólag felszínes problémák mögött mégis elgondolkodtató a tartalom.
A címadás nagyon érdekes, mert egész más miatt lett Trógerek klubja, mint amit az ember elsőre gondolna, így aztán a tartalom is más volt, mint amit „vártam”.
Az író többször nyilatkozta, h a Trógerek klubja és a Closed Circle (A zárt kör) valójában egy nagy regény, ami két részben jelent meg, ezért aztán kicsit befejezetlennek is hat ez a könyv, de sajnos a 2. rész nem jelent meg magyarul és valószínűleg nem is fog:S.
Kellemes és szórakoztató olvasmány, de ennél nem volt több nekem.