2024. március 28., csütörtök

Arno Strobel: Die App

2 éve olvastam már a szerzőtől egy könyvet, ahogy az, úgy ez is egy thriller. Nem sűrűn olvasok ilyesmit és alapvetően nem is nagyon szeretem, de ha mégis a kezembe kerül, általában – már csak a változatosság miatt is – tetszeni szokott. Most is így volt, bár maradt bennem némi hiányérzet.
Míg az orvos Hendriket egy sürgős esethez hívják éjjel a kórházba, menyasszonya, akivel 1 hét múlva házasodnának, nyom nélkül eltűnik. Mivel magával vitt egy bőröndöt, a rendőrség nem hajlandó nyomozni, ők úgy értelmezik, elhagyta a férfit. Gyorsan kiderül, nem Linda az egyedüli eltűnt az utóbbi időben a környéken és az is, h valamilyen módon a házukban lévő smart home system „felelős” az eltűnésekért. Tovább fokozza – az olvasóban – a feszültséget, h időnként dőlt betűs, rövid fejezetekben olvashatunk az eltűntek perspektívájából néhány gondolatot, ami inkább csak sejtet, mint felfed bármit is. Közben Hendrik kétségbeesve próbál valami nyomot találni, ami Lindához vezeti, nem tudja, mit gondoljon, kiben bízhat, de gyorsan rájön, leginkább senkiben. A végére azért szerintem az olvasóban is elég jól kikristályosodik, h mi is zajlik itt és kik a felelősök és bár a sztori izgalmas és hátborzongató, mégis valami hiányzott belőle nekem, talán egy csavar, valami igazi meglepetés a végére.

2024. március 23., szombat

Anna Kupka: Wiedersehen am Chalet am See

Az első rész befejezése óta majdnem egy év telt el, Lucy jóga chaletja már szinte kész van, egy-két apróság hiányzik még a nyitáshoz. Kapcsolata Alexszel viszont eléggé megsínylette ezt az időszakot, olyannyira, h a pasi be is dobja a törölközőt. Lucy persze szomorú emiatt, de be kell látnia, h mivel a chalet a családjáé volt, most valóban fontosabb neki, h az emlékük előtt ezzel tisztelegjen.
Az első részben már megismert barátok is felbukkannak, sőt két angol barátnővel színesedik a társaság a Tegernsee partján. A szerző az első rész teljes happy endes lezárása után mindent elkövet, h újabb problémákat kreáljon, h aztán azokat is teljes happy enddel oldja meg persze. Ebben a részben még jobban feltűnt, mint az elsőben, h nyújtja, mint a rétestésztát, annyi sok teljesen irreleváns dolog és banális párbeszéd van benne. Nagyon fekete-fehér történet, mindenki annyira jó és kedves, de az az 1-2 ember, aki nem, na ők a teljesen feketék;). Ami engem még irritált és szerintem a 2. részre jött ki végleg, h Lucy helyett szó szerint, mindent a barátai csinálnak és intéznek, h legyen elég ideje szenvedni, ez számomra nagyon ellenszenvessé tette a „hősnőt”.

2024. március 18., hétfő

Kerstin Zilm: Ein Jahr in Kalifornien

Újabb könyv az egyik sorozatomból, az Ein Jahr in…-ből. A szokásoknak megfelelően most is a szerző 1 évéről olvashatunk, 12 fejezetre – hónapra bontva. A német újságíró, Kerstin már 5 éve él távkapcsolatban a washingtoni Bennel, így a tudósítói állás Los Angelesben nem csak a munkája, hanem a magánélete miatt is fontos, hisz így végre együtt élhetnek.
Februárban érkezik a városba, ahol először a szokatlanul csapadékos időről, majd az egymást követő filmes díjkiosztókról tudósít. A munkája révén rengeteg dolgot megtapasztal: rendőrségi bevetésen van helikopterrel és rendőrautóval; sivatagi expedíción az illegális mexikói határátkelők nyomában; interjút készít a többszörös Oscar-díjas zeneszerzővel, Hans Zimmerrel; megismeri a fehérek-feketék-latinok-ázsiaik problémáit L.A.-ben és a környéken stb. Pár hónap után megérkezik a pasija is és végre tényleg együtt élhetnek, sokat kirándulnak, kalandoznak egész Kaliforniában, Kerstin túlesik élete első amerikai foci meccsén, élete első július 4-jén, szembesül az amerikai fegyvertartás dilemmájával, filmforgatásba csöppen, amerikai jogsit szerez és és és … Ezúttal az átlagnál szimpatikusabb volt nekem a szerző, ami viszont fura volt, h a szokásostól eltérően ezúttal nem derül ki, hogyan folytatódik Kerstin élete, marad-e a barátjával Kaliforniában, vagy máshol folytatják az életüket, együtt vagy külön…?

2024. március 14., csütörtök

Anna Kupka: Das Chalet am See

Az Angliából hazatérő jógaoktató, Lucy örököl alig ismert nagynénjétől egy házat a Tegernsee partján. Régóta Londonban élt és egyáltalán nem tervezte, h visszatér Németországba, de mikor a magánélete is úgy alakult, mégis a tó partján találja magát, ahol jóga órákat ad és az a terve, h egy jóga vendégházat alakítson ki a házban, de ennek nem mindenki örül a puccos környéken.
Bár gyorsan igazi barátokra talál, sőt a hely Don Juanjának a figyelmét is felkelti, mégis életét még inkább a problémák uralják: nem zárta még le a múltját, továbbra is menekül előle, ráadásul érhetetlen módon a vendégház projekt sem mozdul előre. Lassan viszont mindenre fény derül, ami segít Lucynak megoldani a problémáit önmagával, az életével és a terveivel kapcsolatban is. Bár egyértelműen Lucy a főszereplő, a szerző szimpatikus mellékszereplőket is kreál, akiknek életével és gondjaikkal szintén megismerkedhetünk. A vége mondjuk minden szinten olyan csöpögős és tökéletes lett, h az már azért egyértelműen sok. Amivel viszont a szerző többször is meg tudott lepni, h jól titkolta néhány szereplő valódi kilétét, amivel egy pár meglepő fordulatot tudott hozni a történetbe. Ez egy három részes trilógia első része volt, rögtön bele is kezdek a folytatásba, mert tetszett.

2024. március 8., péntek

Taylor Jenkins Reid: Die sieben Männer der Evelyn Hugo

Evelyn Hugo, az idős hoollywoodi Oscar-díjas filmsztár és ikon élete végén tiszta vizet akar önteni a pohárba 7 férjéről és az életéről. A történetét viszont csak a helyi újságíró Monique -nak hajlandó elmondani, azt akarja, ő legyen a biográfiája szellemírója. A nő nagyon meglepődik ezen, hisz évek óta nem jelent meg komoly, figyelemfelkeltő cikke, de boldogan belemegy.
Az idős hölgy kronológiai sorrendben meséli el élete-, és szerelmei történetét. Az első férj leginkább arra szolgált, h a fiatal, kubai származású Evelyn kiszabaduljon egyszerű körülményei közül, de amint elkezd a csillaga felfelé ívelni, máris elhagyja. A második férjével már szerelem és szenvedély köti össze, Don Adler Hoollywood egyik legnagyobb csillaga, ráadásul a családja is komoly befolyással és hírnévvel bír a filmiparban, szerelmük egy tündérmese. Legalábbis kifelé, de az esküvő után Don keze egyre többször jár el, főleg, mert féltékeny a felesége sikereire. Közben Evelyn megismeri élete szerelmét, akivel sohasem házasodhatott össze, de akiről onnantól kezdve az egész élete-, és minden házassága szólt. A következő férjek többségéhez pusztán figyelem elterelésből ment hozzá, vagy a sajtó, vagy a saját figyelmét akarta elterelni élete szerelméről, mikor hogy, ebből – is – kifolyólag volt néhány igen meghökkentő házassága, maradjunk annyiban. Mindeközben a kerettörténetben, az újságíró Monique-kal is egyre világosabb, h összefűzi valami és a végén még egyszer meg tudott lepni a szerző, a két nőt összekötő kapoccsal. Összességében nagyon tetszett, nem találtam – legtöbbször – kiszámíthatóank, jó volt belesni kicsit a hoollywoodi kulisszák mögé, még akkor is, ha néhány dolog azért elég hihetetlennek tűnt. Magyarul Evelyn Hugo hét férje címmel jelent meg.

2024. március 3., vasárnap

Hatice Meryem: Hogyan fogjunk hozzá egy nő meggyilkolásához?

2 kisregény olvasható a kötetben, a második a címadó.
Az 1. rész a „Csak egy hüvelyknyi férjem legyen…” címet viseli, ez 2002-ben jelent meg. Ahogy már a cím is utal rá, férj mindenképp kell, anélkül nem is igazi nő egy nő. Szerencsére talán egyre kevésbé hangsúlyos ez a megállapítás manapság, egyre kevésbé határozza meg a férje a nőt, de persze minél konzervatívabb, hagyománytisztelőbb a társadalom, annál fontos és annál meghatározóbb a férj egy nő életében. A török – szerintem – egy meglehetősen konzervatív társadalom, így számomra időnként hajmeresztő eszemfuttatásokat ír le a szerző a témában. Teljesen feltételes módban van írva az összes kis, néhány oldalas szösszenet, ha ennek-annak amannak a felesége lenne, megjelenik szinte mindegyikben az iszlám, utalás a fejkendőre, az imámra stb. A hentestől a futáron át a törpéig mindenféle férj alternatívát felvázol. A 2., a címadó mű ennél sokkal sokkolóbb. Törökország legnagyobb társadalmi problémája a gyilkosság áldozatául esett nők nagyon magas aránya, többségüket a családjukba vagy a közeli ismeretségi körükbe tartozó férfi öli meg. A szerző szenvtelen egyszerűséggel rajzolja meg a fiatal, öreg, nős, nőtlen, városi, vidéki, sikeres, munkanélküli, ismerős ismeretlen férfiak, vagyis a gyilkosok portréját. Rövid kis történeteiben olyan bagatell okokból ölnek meg nőket, mint egy buszjegy, egy sms vagy egy zuhanyzófej. Megrendítő, felkavaró, megrázó.

2024. február 29., csütörtök

Leena Lander : Eine eigene Frau

Hát nehezen körvonalazódott a történet számomra…pont ezért, ha nem a várólistámon lett volna, komolyan eljátszottam volna a gondolattal, h abbahagyom az olvasását, de a második fele azért élvezhetőbb volt.
A regény alapvetően a múltban játszódik, Finnországban, de van egy jelenbeli kerete. A válása után Risto vidékre költözik 2009-ben egy kis parti házba, amit a nagyanyjától Saidától örökölt. Itt elkezdi kutatni a családja 100 évvel ezelőtti múltját és mivel nagyanyja története – akivel nem volt különösebben szoros a kapcsolata – egyre inkább lenyűgözi, egyre mélyebbre ássa magát a múltban. Bepillantást enged a finn történelembe, a polgárháborúba, majd rábukkan a nagyanyja sötét titkára, amit magával vitt a sírba. A nagymama, Saida lett így a regény főszereplője, az ő nehézségekkel teli életének a története a könyv, amiben vannak érdekes és megkapó pillanatok, de többségében sajnos nem igazán keltette fel az érdeklődésemet.