Carly asztronómus, évek óta együtt dolgozik az egyetemen egykori tanárával, plátói szerelmével a nála jóval idősebb, családos Thore-vel. Mikor nem tudják meghosszabbítani a szerződését, nem tudja mi tévő legyen, a férfi viszont pont örököl egy házat északon a tengernél és megkéri a lányt menjen oda, nézzen szét, szortírozzon, hisz nála jobban senki sem tudja, mit tartana meg ő és mit nem, így is lesz.
Henny otthonos kis háza viszont titkokat rejt és Carly hosszú útra indul, nagy kíváncsisággal veti bele magát a nyomozásba, h megismerje az elhunyt nő életének történetét. Miközben Henny múltját nyomozza, elkezdi kibogozni a sajátját is. Tisztázódik a kapcsolata és a múlt a nagynénjével, aki felnevelte őket, legyőzi a tengertől való félelmét és gyorsan új barátokra talál. Hozzánő Henny háza, otthon érzi magát, valami vonzza oda és a végén kiderül, h mi. Nem tudtam megbarátkozni a főszereplővel, szerintem ez volt a fő problémám, van ez így, ez számomra mindig végzetesen rányomja a bélyegét a könyvre. Idegesített az is, h odamegy egy idegen házba és nem pakol, szortíroz, hanem kutakodik, kíváncsiskodik, elkezdi hordani a halott nő ruháit, ijjj.
Szóval számomra itt be is fejeződik ez a trilógia, a folytatásban megint másokról van szó egyébként, a történetek csak lazán kapcsolódnak egymáshoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése