2014. március 2., vasárnap

Ken Follett: Sturz der Titanen: Die Jahrhundert-Saga 1.

Az első, amin lehidaltam, h kb. 5-6 oldalnyi névjegyzék van a könyv elején, h ki kicsoda: amerikaiak, oroszok, osztrákok, németek, walesiek stb., na gondoltam, ez jó lesz. De aztán egyszer sem kellett visszalapoznom, mert a szereplőket rendesen bemutatja, bevezeti, rendszeresen felbukkannak, így minden világos volt.
A második nagyon meglepő az volt, h a Kindle-öm több mint 34 órában állapította meg az olvasási időt a könyvre:O. Őszintén szólva, ahogy öregszem:), egyre kevésbé olvasok ilyen hosszú könyveket, pláne, aminek még egy 2. része is van, de gondoltam Follettnek adok egy esélyt, még nem olvastam tőle semmit és ez a fülszöveg alapján engem érdeklőnek tűnt.


A monumentális regény 1914-ben kezdődik, először szépen sorban megismerjük az általános politikai-, társadalmi helyzetet és a szereplőket.
Az előkelő Fitzpatrick családot, a fiatal urat és orosz feleségét, a walesieket, a sugárzóan szép és talpraesett Ethelt és családját, aki a Fitzpatick birtokon házvezetőnő, de az emberek többsége a bányában dolgozik, nehéz körülmények között élnek. A német szál Maud Fitzherberttel kerül képbe: a jó családból való Walter von Ulrichhal forró szerelemre lobbannak egymás iránt, de közvetlenül az I. Világháború kirobbanása előtt az angol-német ellentét miatt nem házasodhatnak össze. Oroszországban az Amerikába készülő és arról álmodozó testvérpár, Grigorij és Lew világába pillantunk bele, vagyis az éhezésbe, a kizsákmányolásba és az ipar világába. Grigorij, az idősebb fivér, józan, becsületes és kissé palimadár, öccse, a könnyelmű, az alvilággal üzletelő Lew ki is használja ezt.
A Ferenc Ferdinánd elleni merénylet és a hadüzenete között eltelt időt szinte óráról órára írja le Follett, ami a történelemkönyvekben olyan gyorsan megy (casus belli –háború), a valóságban hosszú idő, az emberek sorsa fölött lebeg vészjóslóan. Kicsi magyar vonatkozása is van a regénynek, a merényletkor szóba kerül Magyarország és Tisza nézetei is, majd később a legújabb divat, a csárdás;).
A háború házasságokat is szül, van, aki előnyöket vár a katonafeleség státusztól, van aki képtelen várni a szerelemmel a család beleegyezésére ill. míg rendbe jönnek a dolgok. Lassanként aztán a regény összes hőse a háborúban köt ki, ki ezen, ki azon az oldalon, ki így, ki úgy harcolva, miközben átfogó képet kapunk nem csak a harcmező eseményeiről, hanem egész Európa változásairól is. Rengeteg tanulságra nyitja fel Follett az ember szemét, olyanokra, amikről persze tudtunk eddig is, mégis a történetbe ágyazva időnként egészen más, különleges hatást érnek el ezek. Bemutatja a folyamatot, ahogy a nők egyre több jogot nyernek el, ahogy szinte megszűnnek a társadalmi osztályok közötti különbségek és egyszerű munkások gyerekei kerülhetnek a parlamentbe. Érdekesek az uralkodó osztályban végbemenő változások is, leginkább az Oroszországi helyzetet találtam tanulságosnak: bár elüldözték a cárt, de lassan az új erők teszik ugyanazt, mint az arisztokraták: élvezik a kiváltságokat.
A ’nagy háború’ nagy változásokat hoz tehát minden nemzet és társadalmi osztály számára, egyéni sorsok változnak meg örökre, milliókat hajszolnak az értelmetlen halálba. Végül az egész történet legszebb szerelme, az angol Lady Maud és a német arisztokrata Walter a nyilvánvaló nehézségek ellenére, a háború után immáron házaspárként Németországot választják, h ott küzdjenek megélhetésükért. E kapcsán használja fel Follett a Rúth könyvéből származó gyönyörű idézetet:

Mert ahová te mégy, oda megyek: és ahol te megszállsz, ott szállok meg; néped az én népem, és Istened az én Istenem. Ahol te meghalsz, ott halok meg, ott temessenek el engem is.

A walesi író jó hátteret ad a háborúhoz, egyes döntésekhez, politikához, de főszereplőin keresztül bemutatja a világháború emberi oldalát, Angliában, Walesben, Oroszországban, Amerikában, más vallású, nemzetiségű, származású emberek által. Eddig sokkal kevesebbet tudtam az I. világháborúról, így a történelmi részt is igazán érdekesnek találtam, rengeteg újdonság volt benne számomra, amik által fontos történelmi összefüggések világosodtak meg előttem.
Ami pozitívan meglepett, h a könyv mindenki számára fogyasztható: nem csak hadi események, politika, történelem van napirenden, hanem romantikus érzelmek, szerelmek is. Nem nagyolja el a karaktereket sem, pedig van belőlük bőven, figyel az apró részletekre, a házak, szobák, emberek ruházatának leírására is.


Az első kötet, ami magyarul A titánok bukása címmel jelent meg, 1924 elején ér véget, de a második kötetben folytatja az író a 20. század történetének élvezetes és tanulságos bemutatását az itt megismert és megkedvelt szereplői sorsát tovább követve.
A monumentális könyvvel párhuzamosan 6 könyvek értem a végére, de egyáltalán nem bántam meg, h belevágtam! Igazi kedvvel és érdeklődéssel vetettem bele magam a 2. részbe is, kíváncsian várva, mi történik Ethellel, Fitzcel, Lewvel, Walterrel és Mauddal valamint a családjukkal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése