A főszereplő Brian egyetemre kerül, addig az anyjával élt, az apja meghalt. Kicsit uncsin indul a sztori, meglehetősen részletesen vezet be a fiú első egyetemi napjaiba. Minden vágya, h bekerüljön abba a csapatba, akik az egyetemet képviselik majd a sulik közötti vetélkedőben. Itt ismerkedik meg a csodaszép, színésznőnek készülő Aliceszel, akibe rögtön belezúg. A történet aztán eköré a két téma köré szerveződik: egyrészről a vetélkedőre készülnek, másrészről pedig a kissé tesze-tosza Brian hol jópofán, hol lúzerként, hol szerencsétlenül ostromolja szíve hölgyét. Közben persze felbukkannak, barátok, szülők színesítve a történetet.
Alapvetően a több, mint 400 oldal Brian csetléseinek-botlásainak krónikája, időnként gátlástalanul kiröhögtem, máskor viszont már szántam szerencsétlent, olyan tipikus anti-hős, aki időnként csak egy hajszállal jobb Adrien Mole-nál;). A téma végülis a felnőtté válás: megállni a helyünket egyedül, rájönni, mi az az igaz barátság, szerelmesnek lenni, elfogadni, h az anyukánk rajtunk kívül mást is szerethet, másra is vágyhat…
A vége nem happy end a szó hagyományos értelmében, de valahogy mégis, mert az embernek az életben sokszor el kell fogadnia, h nem mindig a legszebb a legjobb is egyben, h nem mindig a siker az, ami jót tesz, ami az ő útja.
Minden fejezet egy kvíz kérdéssel kezdődik és a válasszal, a cím is a vetélkedőkre utal – Nincs több kérdés.
Ez volt az író első könyve, 2003-ban jelent meg, film is készült belőle. Magyarul A nagy kvízválasztó címmel olvasható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése