2012. január 15., vasárnap

Jonas Jonasson: Der Hundertjährige, der aus dem Fenster stieg und verschwand

Decemberben Németországban láttam a könyvet mindenhol, csodás borítóval, meghökkentő címmel, persze, h rögtön érdekelt;)! A német Amazon beststeller listáján is igen előkelő helyen volt karácsonykor, neki is kezdtem még akkor, most került itt a blogban sorra.
Ha a magyar kiadását – és főleg borítóját - látom először (A százéves ember aki kimászott az ablakon és eltűnt), valószínűleg eszembe sem jutott volna, h elolvassam, íme egy újabb bizonyíték, milyen fontos is a borító, legalábbis nekem (persze lehet, h vkit épp az csábított olvasásra).


A 100 éves svéd Allan Karlsson éppen szülinapján a nagy ünneplés elől szökik meg az öregek otthonából, buszra pattan egy lopott bőrönddel, majd újonnan szerzett jó barátjával hatástalanítják a csomagja után futó bűnözőt. A koffer nem hiába nehéz: 50 millió svéd koronának már van súlya;). Innentől kezdve őrült és nagyon szórakoztató „ámokfutás” veszi kezdetét, miközben egyre bővül a banda, többek között egy elefánttal is;). A rendőrség és a sajtó is csak néhány lépéssel van lemaradva a nem mindennapi csapat mögött és csak hömpölyög a road movie, öhm road book;) a csodás svéd tájon;)).
A történet másik szála Allan Karlsson nem mindennapi 100 évének elbeszélése. A 20. század jó néhány fontos eseménye és szereplője felbukkant életében, ennek folyományaként elég helyre kis sztorikat olvashatunk a 3 osztályt végzett, 6 nyelven beszélő svéd robbantás szakértőről, aki volt őrültekházában, kasztrálták, felrobbantotta a saját házát, megmentette Franco életét, elhajózott NY- ba, ő adta Oppenheimernek az utolsó tippet az atombomba tökéletesítésére, Trumannel tequilázott, Kínában megmentette Mao menyasszonyát, átkelt a Himaláján, megmentette Chruchillt egy merénylettől, Sztálinnak viszont a halálát okozta, majd Einsteinék kezdtek igen nagy szerepet játszani az életében;) és és és… Elképesztő kalandokat olvashatunk, Allan Karlsson valami hihetetlen figura, az egész történet zseniális és szórakoztató, az elbeszélés módja nem különben. A két szál, múlt és jelen a regény végén természetesen összefolyik és mindennek a csimborasszójaként a nagy izgalmakat magyar pezsgővel öblítik le a hősök;).


Időnként borzasztóan tetszett, de voltak olyan részek is a múlt elmesélésében (Kína, Irán), amiket kissé unalmasnak találtam ill. a végére azért már fárasztó volt helyenként. Befejezésül minden szálat elvarr az író, néhányat túlságosan is.
Hihetetlen szórakoztató, idióta emberek és ötletek, nagy poénak, jó karakterek egy hihetetlen sármos és szerethető svéd, Allan Karlsson, nagyon szerettem:)!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése